Feröer-szigetek

Feröer egy középkor óta lakott vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent. A szigeteken nincsenek erdők, fák csak a településeken nőnek. Az aljnövényzet tundra jellegű, mohák, gombák, zuzmók, fűfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Híres Feröer madárvilága: ornitológusok mintegy 367 fajt figyeltek meg, melyek közül 40 rendszeresen itt fészkel. Az ország nemzeti madara a csigaforgató.

Főbb információk

Hivatalos megnevezés: Feröer

Államforma: alkotmányos monarchia

Főváros: Tórshavn

Terület: 1395,74 km²

Lakosság: 48 553 fő 

Hivatalos pénznem: Feöreri korona

Nemzetiségek: 98%-a dán

Nyelvek: germán nyelv

Vallások: Ma majdnem minden feröeri keresztény.

Időeltolódás Magyarországhoz képest: -1

Vízum: Magyar állampolgárok személyazonosításra alkalmas, érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal, vízum nélkül léphetnek be az országba és 90 napig mindenféle külön engedély nélkül tartózkodhatnak. 

Éghajlat:

Feröer óceáni éghajlata, mely a Golf-áramlatnak köszönhető, a földrajzi szélességéhez képest enyhe, csapadékos és rendkívül változékony. Gyakran egyik percről a másikra napsütésből esőbe megy át, de a különböző szigetek időjárása is teljesen eltérő lehet egy adott pillanatban. 

Látnivalók:

• Klaksvik
• Bour
• Tórshavn
• Vágur

Gasztronómia:

A feröeri konyha legfontosabb alapanyagai a a birkahús, a hal és a burgonya.A zöldségek és gyümölcsök szinte teljesen hiányoznak a hagyományos ételekből. A legnépszerűbb ételek egyike a szárított és hosszú ideig érlelt birkahús, a skerpikjøt. A szárítópajta (hjallur) számos feröeri otthon részét képezi. További hagyományos ínyencségek a félig szárított és érlelt birkahús (ræst kjøt), a félig szárított és érlelt hal (ræstur fiskur), a szárított hal (turrur fiskur), illetve a cethús bálnazsírral (grind og spik). A friss hal is fontos szerepet játszik a táplálkozásban, akárcsak a tengeri madarak.

Közlekedés:

Közutak hossza: 463 km. Az úthálózat csaknem teljesen aszfaltozott. A három legnagyobb és további három viszonylag nagy sziget (melyeken összesen a lakosság 80%-a él) között tenger alatti alagutak, hidak és töltések biztosítanak szárazföldi összeköttetést, további két nagy szigetet korszerű kompok kapcsolnak be a hálózatba. A közúthálózathoz minden település csatlakozik, kivéve azt a hét apró szigetet, ahol csak egy-egy település található.